Az elmúlt évtizedek gazdasági, műszaki fejlődése és a fokozódó urbanizáció következteében rendkívüli mértékben megnőtt a hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége, mely a környezetgazdálkodás egyik kiemelt feladata lett. Világszerte törekvés az anyag és energiatakarékos gazdaság működtetése, ami óriási kihívás a hulladékgazdálkodás számára.
A fejlett országokban a hulladékok jelentős részét már értékes alapanyagként, illetve másodnyersanyagként, valamint másodlagos energiaforrásként hasznosítják. Összességében a hulladék hasznosítása a települési hulladékok kezelését is gazdaságossá teheti, mind a nemzetgazdaság, mind az adott település számára. Az EU hulladékgazdálkodási stratégiája a fenntartható fejlődés szemléletmódját tükrözi.
(A fenntartható fejlődés elve szerint olyan fejlődésre van szükség, mely úgy elégíti ki a mostani nemzedék szükségleteit, igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációinak életfeltételeit.) A hulladékgazdálkodás magába foglalja a hulladékok előkezelését, fizikai úton hasznosításra való előkészítését, termikus, biológiai, kémiai úton történő hasznosítását, vagy ártalmatlanítását, valamint az ezeket szolgáló - jogi, gazdasági, infrastrukturális - feltételeket is.
A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei
1. A hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
2. Jól működő szelektív hulladékgyűjtés kialakítása.
3. A keletkezett hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása
4. A nem hasznosítható hulladék környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása.
5. A hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. 2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó működhet hazánkban. További cél a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítási arányának elérése.A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására.
Tilos a hulladékot elhagyni, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
A hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, alapelveinek érvényesítése érdekében a hulladékgazdálkodási törvény a hulladékgazdálkodási tervkészítés jogintézményének bevezetéséről, valamint - a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként - az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítéséről rendelkezett.A korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása érdekében a 110/2002. (XII.12.) országgyűlési határozattal) kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) meghatározza a hulladékgazdálkodás terén 2002- 2008. között elérendő célokat, valamint a kitűzött célok elérését szolgáló országos szintű programokat és intézkedéseket.
A hulladékgazdálkodás problémáinak teljes körű megoldása érdekében, az említett programokban nem szervezhető intézkedések külön kerülnek kidolgozásra (pl. a biológiailag lebontható szerves hulladékok kezelésének országos programja, az illegális hulladéklerakás, hulladékelhagyás megszűntetését célzó program, a hulladéklerakók rekultivációs terve, szelektív hulladékgyűjtés országos programja.
Magyarország Hazánkban a települési szilárd hulladék mennyisége 21 millió m3/év (4.3 millió tonna), melynek 62%-a lakossági települési szilárd hulladék. (A tapasztalatok szerint mindez éves átlagban 2-3%-al nő.) A fajlagos hulladék mennyiség országos átlagban 1.4 m3/év.
HulladékokAz EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors és erőltetett átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott, de nem is tarthatott lépést. Ennek következtében Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a képződő, és ezzel párhuzamosan - a növekvő hasznosítási arányok ellenére - a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi azért, mert a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak.
A települési hulladékgazdálkodás regionális adatai * (2003, 2004)(Forrás: KSH, A kommunális ellátás alapvető adatai 2003, 2004; KSH Környezetstatisztikai Évkönyv 2003 adatai alapján)
| Közép-Magyarország Budapest Pest-megye |
Észak-Magyarország | Észak-Alföld | Dél-Alföld | Nyugat-Dunántúl | Kelet-Dunántúl | Dél-Dunántúl | ||
| A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%) | 95,5 95,8 |
92,7 91,6 |
88,1 87,4 |
85,3 84,6 |
93,2 93,0 |
92,7 90,7 |
95,9 95,6 |
|
| 99,9 99,9 |
86,4 87,5 |
|||||||
| Az elszállított települési hulladékok megoszlása régiónként (%) | 29,9 | 11,9 | 13,1 | 12,6 | 10,3 | 12,7 | 9,5 | |
| 21,1 | 8,8 | |||||||
| Települési szilárd hulladék kezelése (%) lerakás |
78,47 | 99,73 | 95,55 | 97,26 | 92,51 | 95,40 | 96,72 | |
| 70,55 | 97,44 | |||||||
| Égetés | 18,82 | - | - | 0,02 | - | - | 0,01 | |
| 26,68 | - | |||||||
| Újrafeldolgozás/komposztálás | 2,7 | 0,22 | 4,01 | 2,16 | 5,58 | 4,60 | 3,21 | |
| 2,76 | 2,57 | |||||||
| Egyéb | 0,01 | 0,05 | 0,44 | 0,56 | 1,64 | - | 0,05 | |
| 0,01 | - | |||||||
Tekintettel arra, hogy a táblázat hulladékmennyiségekkel összefüggő adatai csak a közszolgáltatás keretében kezelt hulladékokra vonatkoznak, a %-os értékek nem egyeznek meg a képződő teljes hulladékmennyiségre vonatkozó adatokkal. A települési szilárd hulladék jellemző összetétele Magyarországon (m/m%-ban)
| Hulladékalkotó | Főváros és nagyobb városok* | Országos átlag** |
| Papír | 18-20 | 15-17 |
| Műanyag | 12-15 | 5-7 |
| Textil | 5-6 | 3-4 |
| Üveg | 4-5 | 3-4 |
| Fém | 3-4 | 3-4 |
| Szerves (bomló) | 30-32 | 35-40 |
| Szervetlen | 20-25 | 25-30 |
| Összesen | 100 | 100 |
*szabvány szerint mért értékek
** szakmai becsléssel meghatározott értékek (Köztisztasági Egyesülés)
A hazai települési szilárdhulladék várható tendenciája átlagos összetételét tekintve, 2010-ig:
Szabolcs-Szatmár Bereg megye
A települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a magyarországi általános helyzethez hasonló képet mutat. A megyében található lerakók néhány a közelmúltban épített lerakó kivételével elavultak, nem felelnek meg az érvényes műszakai előírásoknak. Jelenleg az elavult, környezetszennyező hulladékgazdálkodási megoldások alkalmazása a jellemző.Az inert és intézményi hulladékkal együtt a megyében évente kb. 250.000 tonna települési szilárd hulladék keletkezik, melynek jelenleg körülbelül 70%-át gyűjtik szervezett formában.
A szervezett szilárd hulladékos közszolgáltatás nem terjed ki a lakosság teljes körére, a keletkezett lakossági hulladék mintegy 70%-a kerül szervezett formában begyűjtésre.A hulladékgyűjtő edényzet, és a hulladékszállító járművek sok esetben nem felelnek meg az előírásoknak.A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége az összes hulladék 1%-ára tehető.
Szelektív hulladékgyűjtés csak Nyíregyházán indult el. Nincs megfelelő színvonalú és kapacitású szelektív gyűjtési és válogató rendszer a hulladékok újrahasznosítására. A begyűjtött hulladék nagyrészt lerakással kerül ártalmatlanításra, csak elenyésző mennyisége kerül újrahasznosításra. A begyűjtött hulladék éves mennyisége 200 000 tonna évente, ennek csupán negyven százalékát lehet elhelyezni szigetelt lerakóban.
Közel kétszáz hulladéklerakó nem rendelkezik aljazat szigeteléssel, megfelelő infrastruktúrával, közülük több mint száz helyszíne környezetvédelmi szempontból veszélyes. Monitoring hiánya miatt nincs információ a lehetséges talaj illetve talajvíz szennyezésről.Az évente keletkező biológiailag lebomló hulladék alig több mint 10%-a kerül komposztálásra.A lerakásra kerülő hulladék minősége nem ellenőrzött, veszélyes anyagok is lerakásra kerülnek.
A jelenlegi hulladékgazdálkodás tehát több szempontból sem felel meg a jogszabályok előírásainak, sok hulladéklerakó veszélyt jelent a környezetre, az emberi egészségre.
A jelenlegi helyzet sem a nemzeti, sem az Európai Uniós jogszabályokat nem elégíti ki. A mostani állapot a lakosság alacsony környezeti tudatosságának és az önkormányzatok korlátozott anyagi helyzetének is köszönhető.
A megye felismerte, hogy a jelenlegi állapot nem tartható, ezért az Európai Uniós irányelveknek megfelelő hosszú távon működőképes és tovább fejleszthető, lehetőleg az egész megyében egyszerre kiépítésre kerülő települési hulladékkezelési rendszert kell kiépíteni.
A fő prioritások
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintett települései hulladékgazdálkodási feladatainak a hulladékgazdálkodási törvénynek és a releváns EU irányelveknek megfelelő megoldása; Az elengedhetetlen technológiai, műszaki, szervezeti feltételek megteremtése, valamint lakossági tájékoztatás nyújtása;A jelenleg illegálisan üzemelő, illetve felhagyott lerakók rekultivációja.
Cél egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása mely által a hulladék által okozott környezetszennyezés és egészségkárosító kockázat a minimálisra csökkenthető. A keletkezett szilárd hulladék lehető legnagyobb hányada kerüljön újrahasznosításra és csak a már tovább nem hasznosítható hulladék kerüljön új, minden előírásnak megfelelő, korszerű, biztonságos hulladéklerakókba. Fontos még, hogy a szelektív gyűjtési arány tíz éven belül érje el a 30-40%-ot.
A környezetre gyakorolt hatása mellett a rendszer működése sok ember számára állandó munkalehetőséget fog biztosítani, az építkezési munkák pedig jelentős mennyiségben átmeneti munkalehetőséget teremtenek a lakosság számára. A program korlátozott mértékben lehetőséget ad arra, hogy az új lerakókhoz építendő út szerepet játszon a település átmenő forgalom tehermentesítésében. A környezetvédelmi szempontoknak nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásával jelentős mértékben csökken az ezen forrásból eredő talajvíz és az ivóvízbázis-szennyezés mértéke.